A biztosítási téma mindig egy kicsit mostohagyereknek számít az emberek szemében. Nem szeretik emlegetni, vagy ha igen, általában negatív előjellel teszik. Biztos, hogy sokunknál van a tarsolyban olyan történet, amelyben a biztosító volt a negatív szereplő és csak bosszúságot okozott főhősünknek. Mégis vannak olyan élethelyzetek, amikor ajánlatos leülni és elgondolkodni, miért is lenne ésszerű biztosítást kötni. Az egyik ilyen szituáció, amikor vállalkozásunk van és szolgáltatást nyújtunk más embereknek, vagyis az ügyfeleinknek.
Ma Magyarországon a Polgári Törvénykönyv szabályozza a kár esetén fennálló kártérítési kötelezettséget. Ha más embernek kárt okozunk, kötelesek vagyunk azt megtéríteni, ez ugye nem kérdéses. Abban az esetben ha vállalkozunk, és bármilyen tevékenységet végzünk, ennek veszélye fokozottan fennáll, hiszen több emberrel kerülünk kapcsolatba és több olyan helyzet adódhat, amikor kárt okozhatunk nekik. Ma még elég kevés az olyan szakma, amelynek van önálló szakmai felelősségbiztosítása, de ez egy másik témakör.
Ha szolgáltatunk és tevékenység közben kárt okozunk szerződéses ügyfeleinknek, akkor bizony kutya kötelességünk megtéríteni az okozott kárt. Felmerülhet persze, hogy ki is bizonyul szerződéses partnernek, erre jó példa az étterembe lépő vendég, aki azzal, hogy belépett, kinyilvánította szándékát, hogy igénybe szeretné venni az általunk nyújtott szolgáltatást. Bizony adott esetben elég mélyen kell a zsebünkbe nyúlni, hiszen apró baklövésből óriási károk is keletkezhetnek. Ekkor kerül képbe a biztosító, feltéve, ha rendelkezünk szolgáltatói felelősségbiztosítással. A biztosító ugyanis átvállalja helyettünk a kár megtérítésének felelősségét és kifizeti helyettünk a kárt. Persze nem mindegy, hogy mennyi is az a kárösszeg, tehát a szolgáltatói felelősségbiztosítás megkötésénél körültekintően kell eljárnunk és mérlegelni kell bizonyos dolgokat. Gondoljuk át, hogy egy évben maximum hány alkalommal szeretnénk igénybe venni a biztosítást és alkalmanként mennyi az a maximum összeg, mely erejéig helyt álljon a biztosító. Figyelni kell arra is, hogy a szolgáltatás tárgyát képező dologra csak külön kiterjesztéssel érvényes a biztosítás. Példa rá: ha a villanyszerelő szereli a konnektorunkat és közben sikerül elrepesztenie, mert erősebben meghúz egy csavart, akkor a konnektor cseréjére nem terjed ki a szolgáltatói felelősségbiztosítás. Viszont ha a létrájával leveri a TV-t, arra már igen. Jó hír, hogy szolgáltatás tárgyára is ki lehet terjeszteni a fedezetet. Ma már több olyan lehetséges kockázatkiterjesztés is létezik, melynek segítségével az adott vállalkozás vagy cég személyre szabhatja a saját szolgáltatói felelősségbiztosítási szerződését. Ezeknél a módozatoknál is – mint általában a vagyonbiztosításoknál – van önrész, amely nem más, mint egy bizonyos összeghatár, mely mértékéig a biztosított téríti meg a kárt, amennyiben az önrész mértékét meghaladja a kárösszeg, színre lép a biztosító és helytáll a biztosított helyett. Ezért az önrész mértékét megfontoltan kell kiválasztani, ezen spórolni nem ajánlatos.
Minden vállalkozás tulajdonosának érdemes elgondolkodnia, mennyivel nyugodtabban végezheti a dolgát, ha rendelkezik szolgáltatói felelősségbiztosítással, hiszen a baj hamar megtörténik, és jó érzés, ha ilyen esetben van mire támaszkodni.